Miben segít a marketing?

Az értékesítés, mint ahogyan a nevében is benne van értékek cseréjét jelenti. Ennek ellentéte a csalás és átverés, amit általában tévesen a marketing részének gondolnak, pedig egyáltalán nem része a marketingnek. Talán köszönhető ez annak a mondásnak, amikor valaki valamit, vagy akár saját magát is próbálja ránk sózni és a bajszunk alatt morogva ezzel a mondattal fejezzük ki, hogy átlátunk a szitán: „Jó a marketing…”

Milyen értelemben használom a marketing fogalmát?

A marketing tudományára sokféle meghatározás létezik, hiszen elég nehéz megragadni a marketing lényegét, annyira szerteágazó. Az én megközelítésemben egy kommunikációs műfaj, vagy stratégia, ami semmi esetre sem a mi portékánkból, szolgáltatásunkból indul ki, hanem egy réteg vágyából, igényéből, szükségletéből. Egy sikeres vállalkozás is úgy indul, hogy feltárunk egy rést a piacon és azt próbáljuk minél versenyképesebben betölteni, ebből a tevékenységünkből minél többet profitálni.

Mi a hatástöbbszörözés?

Talán hallottuk már azt a kifejezést is, hogy online marketing. Ez azt a benyomást keltheti bennünk, hogy létezik egy külön ága a marketingnek, holott nem. Az online csak hatástöbbszörözés. Mit jelent a hatástöbbszörözés és miért van rá szükségünk? Képzeljük el, hogy Béla kőműves. Szeretne több bevételre szert tenni. Bélának két lehetősége van. Vagy magasabb órabérért dolgozik, vagy próbál minél több órát dolgozni egy nap. Egy nap 24 órából áll, így ha Béla le is szokna az alvásról, meg a többi egyéb dologról, akkor is van egy korlát, miszerint egy nap 24 órából áll. Béla tehát úgy dönt, hogy az órabérét emeli, vagyis többet kér. Eddig piaci áron dolgozott, de most háromszor annyit fog kérni. Feltételezem, hogy most már nem lesz probléma Bélának az alvásidő, mert nem harmadára fog csökkenni megrendeléseinek száma, hanem több mint a negyedére, így Béla még az emelés előtti pénzt sem fogja megkeresni. Béla kezdi sejteni, hogy lennie kell egy harmadik megoldásnak is. Elkezdi klónozni magát. De mivel Béla története nem sci-fi, hanem a való világ, ezért alkalmazottakat vesz fel, vagyis céget alapít. Béla hamarosan rájön, hogy igazából az van csak megcsinálva, amit ő megcsinál. Továbbá, hogy az embereinek bérigényük van, az államnak pedig járulék igénye. Ha minden simán megy Bélának az embereivel együtt kicsit több bevétele van, de előfordul olyan időszak, amikor valamelyik embere megbetegszik, vagy kicsit kevesebb a munka. Ilyenkor Bélát esténként lázálmok gyötrik, vagy arról álmodozik, hogy ül egy karosszékben és nézi az állványon dolgozó B.É.L.A.-1 típusú csúcs modern kőműves robotokat, ahogyan neki dolgoznak. Béla fölébred és szomorú. Mi még egy kicsit álmodozzunk tovább. Egy kőművest még nem tudunk online eszközökkel leklónozni, de egy értékesítőt, ügyfélszolgálatost, sőt saját magunkat minden gond nélkül. A mai világban ezt már olyan tökéletesen meg tudjuk tenni, hogy az ügyfélnek már fel sem tűnik, hogy egy robottal társalog. Igazából nem is robot, hanem egy tipizált és automatizált folyamat részese lett, onnantól kezdve, hogy este lazításképpen felment a „fészre”, egészen odáig, hogy törzsvásárlója lett a cégünknek. Az online eszközök segítségével nem csak egy helyen tudunk jelen lenni, hanem akárhány helyen és tudjuk azt nyújtani, amire az embereknek szüksége van. Ez a hatástöbbszörözés bevétel többszörözést jelent.

Mi az online jelenlét?

Én még a hőskorban kezdtem az informatikát, vagyis a Commodore 64-esek korában, ültem 286-os gép előtt is, de nem akarom Önt nosztalgiázással fárasztani. Abban az időben megtanultam különbséget tenni számítástechnika és ámítás technika között. Figyelem! A határ mind a mai napig elmosódott. Kancsal Miklós (szabadjon őskövületnek neveznem a legnagyobb tiszteletemmel) tanított meg a különbségtételre. Az informatika egy eszköz, mint egy kalapács, amit azért veszek a kezembe, hogy beverjek egy szöget. Mi lenne, ha a kalapács közölné, hogy még nem töltött be, a kiválasztott szöggel nem kompatibilis, vagy éppen most frissíti magát. Azt hiszem az ilyen kalapácsot többször nem vennénk kézbe, messzire elhajítanánk.

Tehát az informatika egy eszköz, amit a céljaim elérése érdekében használok és nem szolgálok, hogy lassabban érjem el a célom. Az informatikát szolgálják az informatikusok. Mi köze ennek az online jelenléthez? Elég sok. Jelen lenni online lehet egy egyszerű közösségi média oldalon, egy drágán leprogramozott csilli-villi honlapon keresztül, ami nagyon sok mindent meg akar mutatni a látogatónak, vagy egy ingyenes összetákolt oldalon. Most annak kellene jönnie, hogy elkezdem győzködni arról, hogy profikkal készíttessen profi honlapot. Pedig nem ez jön. Mi az Ön online jelenlétének a célja? A bevétel növelés. Ha Ön húsz év körüli fiatal hölgyeknek értékesít a butikjában divatárut, eszébe ne jusson elsőre céges honlapot készíteni webáruházzal. Bőven elég, ha a Facebook oldalára felteszi a legújabb portékáit (update: inkább az Instagramra). Önnek elég csak a fotók minőségére koncentrálni és pár trükköt ismerni, hogy a Facebook ne tudja lebutítani a képeit, valamint jó szöveg kell a képek mellé. Ez már bevételnövekedést jelent Önnek. Később, ha tovább akar növekedni, készíthet webáruházat, de még mindig nem ezt ajánlanám, hanem online kampányok indítását. Ez magasabb szint, erről kicsit később még írok.

Ha nagyon le szeretném egyszerűsíteni az online jelenlét lényegét, akkor annyit mondanék csak, hogy az egy eszköz, vagy metódus, ami belevetíti Önt az online virtuális térbe, hogy az ott lévők közül páran láthassák. De Ön azt szeretné, hogy mindenki lássa! Kicsit finomítanék az igényén annyival, hogy elég ha csak azok látják Önt, akik vásárolni is akarnak Öntől és Ön ki is tudja őket szolgálni. Elárulom, omlott már össze rendszer Magyarországon azért, mert nem tudta kezelni a hirtelen jött hatalmas igényt, de annyira, hogy aztán nem is lett belőle semmi, pedig klasszikus kifejezéssel élve: Jó ötletnek tűnt…